2015. január 4., vasárnap

KőKártyavár

Az élet...
Először is. Néha nem gondolnád, hogy meg tudsz valamit csinálni.
Nem gondolnád, hogy tudsz verset írni. Ráadásul angolul.
Aztán jön valami... és ez születik belőle:

The door is opening,
the life is starting.
Where are you going?

You have a chance,
Wait, don’t make mistake.
Where are you going on your way?

Where are you going in the big world?
On the unknown road?
Watch out!-if you make a mistake
You gain enemies.

But life is criticaster, 
so,
Watch out!-if you make good
you gain enemies, too.

Despite, that this is the truth
life is very good.
So, you keep smiling, 
‘cause I’m your friend, oh my darling!
(SzabóVera 
2015.01.01.)


Valami ilyesmi. :)
Még mindig nem hiszem el, hogy én írtam :D
Az élet már csak ilyen. Néha visszamosolyog rád, néha kihúzza alólad a talajt. Néha süt a nap, néha villámok cikáznak a fejed felett. Van, hogy leesik a szép fehér hó, majd a másik pillanatban el is olvad. Van, hogy az utad sima és egyszerű, s van, hogy hirtelen egy szarvas ugrál el a kocsid előtt. Előfordul, hogy egy várban állsz, aminek falai biztonságot nyújtanak. Aztán egyszer csak jön egy vihar...
A kérdésem a következő: kártyavárban vagy kővárban állsz?
Nem mindegy...


A különbséget szerintem Te magad is érzékeled. 
Biztos vagyok benne, építettél már kártyalapokból várat, például ha éppen unatkoztál amikor a Gazdálkodj okosan! nevű játékban várni kellett valakire. :) 
És ha már építettél ilyet, akkor tudhatod, hogy elég, ha elmegy melletted és várad mellett valaki, az azon nyomban összedől. Pedig lehet, hogy már kis bábukat is raktál alá, amiket azelőtt megvédett a kártyavár... de most, a legkisebb szellőtől a biztonságot nyújtó falak ledőltek. A bábuid lehet, hogy még állnak, mert van bennük ennyi erő. De tudod, a kártyavár nem fogja megvédeni őket soha semmitől.
És abban is biztos vagyok, jártál már igazi várban. Vagy ha nem is, a Disney filmekből meg van a fejedben az a jelenet, hogy a vár ajtaját őrök védik, és az egész létesítmény annyira bombabiztos, hogy nem félnél, ha ott lennél. :) És ha jön egy vihar? Mit ártana az Neked? Egy kicsit talán meginognál, megijednél a vihar hangjától,fényeitől..., de semmi más nem történne. Nem dőlne Rád (se a bábuidra :) ) a fal, ahogyan a kártyavárnál.
Az életben is pont ez az. Olykor kellenek falak, amik mögé behúzódhatsz, amíg megvédhetnek. És hogy félreértés ne essék a véleményem bizonyos falakról nem változott egy év alatt, csupán most más milyen falakról beszélek... :)
Falakról, amik szükségesek az életünkben. Egy biztonsági rendszerszerű valamiről, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy önmagunk legyünk. Falak, amelyek a szabadságot nyújták a védelmükkel...
:)


2015.január 4-én, azaz ma :) hivatalosan is 2 éves lett a ,,My dear diary... :) " !
Köszönöm Nektek :)))


Ölelés :)<3

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése