Mi emberek :)

            Van,hogy az ember nagyon szomorú.
 Mondhatni,halálosan szomorú. Az utcán,elkenődött szemfestékkel(már ha nő...vagy ha emós,vagy ha  gót :D ),semmit nem mondó fejjel sétál.Az emberek ránéznek,és megijednek tőle. Hogy miért?
Talán azért,mert tényleg ijesztő egy hófehér,sápadt arcú embert látni,akiben nincs élet.
Vagy egyszerűen csak azért,mert a saját szomorúságait látják abban az emberben. Vagy csak elgondolkozik. Hogy neki mindene megvan..és mégis nem találja a boldogságot az életben. Pedig neki ott van minden,amiről az a szomorú ember csak álmodhat...iPad,iPhone,iPod,MacBook,házimozi,minimum két kocsi,abból az egyik természetesen Ferrari..és nem,egyszerűen nem mer ránézni arra a szomorú emberre,mert akkor látná benne a saját szomorúságát... Amikor az ember szomorú,akkor nem érdekli semmi.Vagy éppen igen,de az is,legtöbbször csak azért,mert az elteri a figyelmét...Vagy nem. Az ember lehet úgyis szomorú,hogy végigviszi a napját,úgy ahogy szokta. Felkel,fogatmos,elmegy suliba/munkába/oda ahova kell,'boldogan' megcsinálja a feladatait,mert tudja ez így helyes...aztán hazaér. A nap egész terhével csak akkor szembesül. Néz ki az ablakon,a sötét szobából. Látja,ahogy egy csillag lehullik -és mint az oviban megtanulta- kíván egyet. A szemei könnyesek,olyannyira,hogy a következő hullócsillagot már nem is látja...nem tud újabbat kívánni.Csak sír,csak sír.Noha,a csillagot nem is látta,úgy kívánja,hogy valaki átölelje,megvígasztalja. De persze este 11-kor senki nem fog ott teremni...A legkedvesebb dolog (így a mai világban) az,hogy kap egy kedves üzenetet. Egyet,kettőt... ,,Imádkozunk!" ; ,,Szrtlk!!!:)<3" ; ,,Nyugiiii!" ,,Fela fejjel,nehogy belefulladj a párnádba!! :D <33 " és hasonlók... :)
Ha a helyzet nem is változik,elmosolyodik az a szomorú ember..mert a barátjai felvidították! :)
És ez húúú,nagyon jó dolog :)
          Van,hogy az ember igazán boldog.
De nagyonnagyonnagyon boldog.
Otthon minden rendben. A suliban/munkehelyen minden rendben. Az utcán mosolyogva,kifinomult arccal,sugárzó szeretettel sétál. Az emberek akik látják elgondolkoznak. Hogy miért?
Mert nem értik.hogy hogy lehet valaki ennyire boldog. Vannak akik viszont megértik. Visszamosolyognak,és boldogok,mert látják mások is azok. Lehet,hogy nincs meg mindene annak a boldog embernek..de nézz rá:boldog.Az arcáról sugárzik a boldogság,a szeretet.Reggel egy narancslével tér be a suliba.Mosolyog,mert már reggel fél 8-kor a barátaival lehet,az osztálytársaival.Mosolyog,mert kemény 2 hónap után végre kitudja rakni a Rubik-kocka két sorát :D
Aztán eszébe jut egy barátnője,akinek nulladik órája volt. Odasettenkedik ahhoz a teremhez,ahol a barátnője van.Hallja a iszűrődő hangokat,mad egyszercsak ezt: ,,Köszönöm.Viszont látásra!". Az ajtó kinyílik,a barátnője éppen lépne ki,de a következő lépésnél a boldog lány a nyakába ugrik sikítva. :D
Innentől kezdve már ketten nagyon boldogok. :) És megvan rá az okuk. :))


Az elmúlt egy-két hétben rengetek segítséget kaptam.
Amikor már igazán feladtam volna,akkor is volt mindig valaki,aki megnyugtatott.
És én nem tudom azt hiszem elégszer megköszönni ezt  MINDENKINEK.
Mert tényleg ennyi bíztatást.. :)
Fúúúúú,igazán sokat segítettetek nekem!! :)
Nagyon köszönöm!!!!!!! :)
És még áraddoznék én itt,meg minden,de azt ki olvasná el? :D
Szóval befejezem,és magamba folytom a következő egy-kéz kvintillió ( :D )  'köszönömöt' :D
K.Ö.SZ.Ö.N.Ö.M. :DDD <33

Ölelés :D <3

Igeeeen :D

Rémisztőnek találom magam,de tényleg bekötött kézzel írok (már megint) :D
Az a helyzet,hogy végre megint van időm olvasni,írni,pihenni,sőt még a furulyámat is elővettem tegnap este és eljátszottam nem egy gyönyörű szép Menuett-et :D
Nagyon jó érzés volt!! :)
A tegnapi napom meg hát,húúúú :D
Szuperül sikerült :) A suliban minden jó volt,utána pedig barátnőmmel bementem Budapestre, 'A Szent Johanna Gimi ' című könyv 8.részének megjelenésére és dedikálására :) Mázli volt,mert csak 2 órát álltunk sorba,nem túllépve a nyári (ugyanez a sorozat 7.részének dedikálásán való) 3 és fél órás rekordunkat...kemény 40 'C-ban... :D Napszúrás? Megvolt :DD De szerencsére most se napszúrást,se semmi egyéb izét nem kaptunk :D Max. annyi,hogy egy kicsit fáj a talpam :) De ez a legkevesebb..
Szóval a dedikálás után egy térképpel a kezünkben indultunk e a Nyugati pu.-hoz,beszélgetve,nevetve :) A mekizés(fagyiiii :D ) még nézelődtünk a WestEnd-ben,meg minden,aztán mentünk haza.Barátnőm Veresegyház fele,én pedig Dkeszi fele..így sajan széjjelváltak az útjaink...de szerencsére nem kellett egyedül hazamennem,mert összefutottam egy másik jó barátnőmmel :) Rögtön a nyakába ugrottam (na jóóó,csak nekifutottam és megöleltem :D ) :)
Régen láttam már,így nagyon megörültem Neki :) <3
Jót beszélgettünk,feldobott :)
Köszönöm! :)
Mivel ilyen csak velem történhet,amikor leszálltam a vonatról a szakadó eső fogadott :DD
De hát mit tegyek? Jókedvemtől nevetve elszaladtam a legközelebb lévő boltig és ott vártam meg az eső végét :)
Kicsit eláztam,de kit érdekel? :DD
Szerencsére még az újonnan megvett könyvemet is bemenekítettem a kabátom alá,mivel a teletömött táskámba már semmi nem fért :)
Otthon nem is tudtam,hogy hol kezdjem a mesélést,hiszen annyira szuperül éreztem magam. :)
Kezdjem a sulival,cagy a dedikálással?Esetleg azzal,hogy találkoztam egy rég nem látott barátnőmmel?Vagy azzal,hogy csurom vizes vagyok,és nem ártana előtte lezuhanyoznm,hogy meg ne fázzak? :)
Ááá,inkább hagytam az egészet :)
Elmondtam,hogy csodásan érzem magam,csak 2 órát kellett sorban állnom,találkoztam barátnőmmel,és hogy most megyek olvasni és majd zuhanyozni  :)
Egy puszival köszöntöttem Anyut itthon,és tényleg mentem is... :)
Olvastam,írtam egy csomót a naplómba,majd megint olvastam.. :)
Este 111-kor rájöttem,hogy aludni kéne :D

Jó nap volt!!
Köszönöm 'K.' és 'D.'  :) <3

L. és Sz.-nek pedig a mai nap emlékére:
,,Zabos leszek!!" (Nyi)hahahahahahaha :D <3

Ölelés :D <3

Azt hittem rendíthetetlen...

Amióta az eszemet tudom (na,jó neeeem...csak 4 éves korom óta :D ) orvos szeretnék lenni.
De komolyan.. :) Amikor kicsi voltam,szüleim legnagyobb örömére felvágdostam a plüsseimet gyerekollóval (alig volt éle,így nagyon nehéz volt!! De persze én megoldottam :D ), és tény, mi tény,a Barbie babáim is sokszor voltak betegek (volt amikor fájt a hajuk,ezért úgyszint gyerekollóval nekik mentem :D Szép,rövid hajuk lett,sőt frufrut is kaptak :D )
És gondoljunk bele,10 éve ezt kőkeményem elhatároztam...azóta tényleg nem is tágítottam mellőle.Csak most itt van mindjárt ez a fránya felvételis/záróvizsgás mizéria,pedig még igazán csak hetedikesek vagyunk...Emlékszem,ötödikben is voltak (pláne magyaron) olyan feladatokat a tankönyvben,amikor azt mondta a tanárnő,hogy "ez még benne lehet a felvételiben/záróvizsgában nyolcadikban,jól tanuljátok meg".Akkor csak legyintettünk a dologra..DE MOST??Felvételi feladatlapokat nézegetek szabadidőmben!!...hogy tudjam mit olyan nagyon fontos megtanulnom idén(jó igazából mindent,de akkor is).És minden második felnőtt megkérdezi: ,mi szeretnél lenni?hova tovább?"...és van aki folytatja is,hogy ő mit szeretne,hogy én mi legyek.És én tényleg szívesen fogadom mindenki tanácsát,akit szeretek és tisztelek.De az,hogy megmondják,hogy én mit szeretnék csinálni majd egész életemben,azt elég érdekesnek tartom...na,mindegy is.
A lényeg :)
Azt hittem rendíthetetlen vagyok ebben a dologban,mert már nagyon régen elhatároztam,és hivatást érzek a dologra.Noha,most mindenki azt gondolja (gondolom),hogy korai még ilyet mondani 14 évesen.De nem,nem az.Végülis,igazán el kéne dönteni ilyenkor,nem? Mármint,nem minegy,hogy milyen gimibe megyünk tovább,nem???Na,ja.És az,hogy mik szeretnénk lenni,az azt hiszem tényleg attól függ,hogy mit szeretünk csinálni.Mert hát minek mennék orvosnak,ha nem szeretek másokon segíteni?És most kezd a szívem (megint) egy másik pálya felé húzni... :)
Egy másik út felé,ami ugyanolyan jó.. :) Egy másik élet felé,amit szívesen élnék.. :)
Mert azt is szívesen csinálnám :) Mert azt látom,hogy egyesek ezt a munkát szerettel végzik :) És ez erőt ad :)
Azaz még sem vagyok rendíthetetlen ebben a dologban... :)
De most,hogy belegondolok simán lehetek mindekettő is :)
De ez még a jövő zenéje :)
:)

Ölelés :D <3

Barátooook :D De tényleg!!!

Akkor,ha már ígyis-úgyis benne vagyok a témában:a barátság :)
Írtam egy oldalt a barátságról,de komolyan..Az eredeti még ennél is komolyabb volt,de aztám kivettem egy pár mondatot (hogy ne legyen több a megengedett egy oldalnál),és így is megőrízte a komolyságát. :) Azt hiszem :)
Egy pár ember már elolvashatta :) Nekik asszem tetszett,legalábbis a visszajelzésekből ítélve :)
Ugye "pár ember" ? :D
Aki kéri annak természetesen átküldöm ;)

A mai nap pedig :D
Ezt nem bírom ki,részleteznem kell:

• elalvás,ezért rohanááááááás és útközbeni 'Jó reggelt!' evése,egy kevésbé jó reggelen :D
• a buszmegállóban találkozás rég nem látott ismerősökkel,barátnőkkel,kedves nénikkel (igen,tudom,jól megnőttem :D tavaly óta egészen durván 2 cömöt /azaz cm-t/  :D egesek szerint dugó maradok.. :D )
• felszállva a buszra még egy kis halom ismerősömmel futok össze,majd megtalálom végre azt a két embert,akiket kerestem :)
• megkönnyebbültem :D
• Kiderült,hogy itt a tavasz :) -csicseregték a madarak :DDD
• a cipővásárlás hasznos dolog,ha legalább három ember megy :D az egyik cipőt próbál,a másik cipőfűzőt köt (gyárilag rosszul vannak bekötve),a harmadik (éééén) pedig szaladgál is cipőt keres az első személy lábára :D Öröm ez az együttdolgozás ;)
• gyorsan (lassan...) sikerült kiválasztania az első személynek,a számára remélhetőleg legmegfelelőbb cipőt
• ,, -Ott vannak a leggingsek!" -mondom én... - ,,Láttad te már ezeket közelebről???" :D Hát,jó.Megbeszéltük :D
• láttogassuk meg a dm-et is,ha már arra járunk,de mi nem veszünk semmiiiiit :)
• aztán... (dobpergés :D )
• egy-egy csodás illatú samponnal és tusfürdővel lettünk gazdagabbak :D ennyit a 'nem veszünk semmit' akciónkról :D
• tízórai gyanánt betértünk drága városom legjobb pékségébe :)
• eljutottunk odáig,amiért eredetileg átjöttek hozzám :D
• PALACSINTASÜTÉS!!!!!!!! :D
• Én keverjem be a tésztát,ők a túrót :D Ám legyen :D
• Sz. és én sütjük a palacsintát...már vagy 10-et csináltunk,de csak 5 db van :D L. megette őket???? :D
• röhögés,és palacsinta odaégetés :D mert hát ki tud nevetés közben még a palacsintára is figyelni?
• lö kakaópor/lekvár/túró, lö palacsinta,avagy L. szerint minden második palacsintát elrontjuk,de nembaj,majd ő megesziiiiiiii :D <3 
• hígitsuk fel a tésztát,mert sűrű lett :D
• neeeee,mostmeg túl híg lett :D
• minnél hamarabb készen leszünk,annál hamarabb szabadulunk :D
• Sz. kéri tőlem a "kaparókést" :D azmiaz? :D
• sütés közben körülbelülre idéztünk az SzJG8 borítójáról: ,,Neményi András: -Tisztelt szülő!A gyerek azt hazudta,hogy beteg!---Tisztelt tanárnő!A gyerek tényleg beteg.Elmebeteg.Neményiné" :DD Leiner Laura könyvei ,,,szeretjükazírónőt!!" :D <3
• játszóterezés és fényképezés (L.új cipője a lényeg! :D ) :)
• rá kell jönnöm,hogy csodálatos barátaim vannak :) átjönnek,hogy ne egyedül kelljen főzöcskéznem és még a délutánomat is feldobják!! mert ők tudják,hogy szükségem van rájuk... :)
• még azt is megtudom,hogy elvileg a Cica utcában lakom :DDD

A barátok..nagy kincs :D
köszönöm a mai napot!!! :) <3

Ölelés :) <3