2013. június 30., vasárnap

Akik megírják életem történetét és az emlékekről

I wanna sing, I wanna shout                                   Énekelni akarok,Kiáltani akarok
I wanna scream till the words dry out                     Sikítani szeretnék,még a szavak ki nem apadnak
So put it in all of the papers                                     Ezért papírra vetem
I'm not afraid                                                            Nem félek
They can read all about it                                         Tudnak olvasni róla
Read all about it oh...                                               olvasnak róla..


Hogy kik ők? :) A barátaim. És azok,akiket szeretek.
Emberek,akik befolyásolják az életemben a dolgok történését.
Sokan  kérdezik,hogy miért csinálom azt,hogy a naplómat elolvastatom pár emberrel..mármint nem kötelezően elolvastatom,hanme megengedem nekik,hogy elolvassák :D mert hát a napló az személyes,azt az ember általában magának írja,azér,hogy elmondhasson "valakinek" olyan dolgokat amiket másnak talán nem merne..és hát,mert jó érzés kiírni magunkból a dolgainkat.
De hát gondold át mégegyszer...az életedben nem csak te szerepelsz. Az életedet mások teszik színessé. És ez igenis így van. Amikor azt kérik,hogy írjál,hogy mi van veled,mit csináltál Te,akkor mit válaszolsz? Elkezdesz mesélni magadról...de akaratlanul is oda írod,hogy a "barátaimmal ; barátnőmmel ; barátommal ; tesómmal " ,tehát nem egyedül. Nem tudsz úgy mesélni az életedről,hogy abban ne lenne benne egy másik ember. :) És ez tök jó dolog. Mert tudod,hogy nem vagy egyedül :) Nem vagy egyedül,mert barátaid,családod van :)
És hát....akik a legközelebb állnak hozzám,azoknak úgyis elmesélem szóról-szóra,hogy mi van velem:) És a barátaim,ismerőseim,mindenki akit szeretek,az benne van a naplómban,legalábbis egy kis részletben tuti :) Akkor pedig miért ne olvashatnák el? :) Mindenki kiváncsi arra,hogy mit írnak róla... :) Szeretek egyre részletesebben írni a naplómban....minden kis aranyos részletet leírni :) Nagyon jó visszaolvasni később,higgyétek el nekem.. :) Én csak elképzelni tudom,hogy milyen lehet valaki másnak a naplóját olvasni. De tuti,hogy jó dolog,mert az enyémet mindenki mosolyogva szokta betűzgetni :) Jó dolog visszaemlékezni a régi dolgokra...fényképet nézegetni mindenki szokott:) Na,a napló visszaolvása éppen ugyanlyen dolog....elkezdesz olvasni...lehet,hogy a dátumról már beugrik valami kis emlék,de nem biztos olvasod hát tovább. És olyan dolgot látsz leírva,ami akkor talán semmiségnek tűnt,de így utólag egy édes emlék.  Aztán olvasod a következő napot.. :) A dátum körül a lap teli van szívecskékkel és mosolygós fejekkel:) Minden pillanatára emlékszel,hogy mi volt azon a napon :) Mosoly fakad az arcodra,és elolvasod a bejegyzést.  És mégegyszer. És mágegyszer. :) Tovább olvasol,látsz egy-két mozijegyet,egy spanyol csokipapírt,egy rajzot az osztálytársaktól :)
Most nem tudok többet írni,rájöttem,hogy az igazibb naplómat kezdem elhanyagolni...gyorsan írnom kell :)


Már csak 8 nap és Észak-Dunás tábor :)
Te hogy jössz? :)
http://www.youtube.com/watch?v=HuXNnNxo5DY&feature=youtu.be
:DD
 
There's no need to be afraid
I will sing with you my friend
Come on,come on
I wanna sing,I wanna shout...
 
 
 
Ui.:CSAK_
C élegyenesen
S ietve
A kadályok közt
K risztus felé
:)

Mindenkit szeretettel ölelek!:)<3

2013. június 28., péntek

Akkor ezt gondoljuk át mégegyszer... :)

I will worship Your holy name!!!

Bless the lord, O my soul
O my soul
Worship His holy name
Sing like never before
O my soul
I'll worship Your holy name

Nézzétek meg ezt a videót!! :)
Valami húúúúúúúúúúúú :) <3
Üljetek le a gép/tablet/okosteló/stb elé..nyugodjatok le egy pillanatra :)
Tényleg,legyen körülöttetek csend,nyugalom.
Oltsátok le a lámpát.
Csak a gép világítson.
Csak a légy zümmögjön :D Vagy a szúnyog...neee,azt inkább csapd le :)
Szóval,na :) Képzeld el,hogy milyen napod volt :)
És ha sikerült lenyugodnod,ott legbelül,akkor most nézd meg a videót! Ne hagyd ki! :)
Minden figyelmed legyen azon a pár szón,amit a vieóban látsz.
Vésd a fejedbe
.
 

 
 
 
 
Ugye? :)
Ezek után mondom azt,hogy mindent kétszer át kell gondolni.
A számomra mindig legdurvább,legmeghatóbb rész,amikor ez a szöveg megy:
,,Valakinek meg kell halnia...Neked...vagy Nekem..." És ki halt meg? Hát,igen...ezt mindannyian tudjuk :):
Egy kemény hétig elveszettnek éreztem magam,én aki sokak szerint egy talpraesett lány. Azt tudtam,hogy mik azok az okok,amik végett rosszul éreztem magam (olyannyira,hogy egy normális blogbejegyzést nem tudtam összehozni),de gőzöm se volt,hogy hogyan tudnám megoldani. És akkor szenvedek,meg minden,és semmit nem értek magam körül,és akkor leülök a gép elé..betöltöm a szokásost,facebook,gmail,blogger,skype,mente.hu,youtube...és akkor egyenfene megnézem még egy barátnőm blogját is. Semmi újat nem rakott fel,de én akkor is akartam tőle olvasni,mert ő olyan lelkesítőőőőő :) Hát rányomtam egy menüpontra,és ez a videó fogadott :) Mivel épp lejárt a zene,amit hallgattam,hát egye-fene benyomtam ezt. Megenyhültem. Mármint a szívem. Teljesen elgondolkodtatott a videó. Mindig mondom mindenkinek (szép alliteráció volt Vera :D ),hogy mindenki kivétel nélkül értékes. Mindenkiben van valami,ami értékessé teszi. Meg amúgy is...az már alapból egy érték,hogy belőled csak egy van :) Nincs még egy Te :) És háááát húúúú :) A videó után rájöttem,hogy de jóóóó,értem halt meg és érted,ÉRTÜNK :)  Te Érted is,ezt érted?! :)
Szerintem tök jó dolog tudni,hogy ha azt gondolod (de ez általában nem igaz :D ),hogy senki sem szeret,akkor tudhatod,hogy Isten akkor is!! És igazából szerintem csak azért éreztem magam rosszul,mert hirtelen minden összecsapot a fejem fölött,ráadásul a lábam miatt kimozdulni se tudok/tudtam,ergo bezártság-érzetem lett :/ :D És mivel kissé hiperaktív vagyok,vagyis inkább olyan,aki mindent bevállal,ezért most szépen mindent le kellett mondanom,ami eléggé aggasztott...de a legrosszabb az volt,hogy elveszett a hitem. De tök jó,mert ez a videó megnézése és egy jó beszélgetés után visszatért a hitem,és minden,ami elveszett :) (kivéve a fülbevalóm párja,de hát ez van... :D ) Szeretek gondolkodni.. :)
<3
Kiolvastam a könyvet,amit kaptam évzárón (az ÖQmédiában bemutatott kiemelkedő képzőművészeti és irodalmi alkotásaimért... :) ). Karinthy nem is olyan rossz...tetszett :)
<3
Tegnap már tudtam járni egy picit (így lassan 3hét után..). Igaz,csak bottal,és nem az egész súlyomat a rossz lábamra helyezve,de tök jó volt totyogni :D Végre kezdem látni a javulást.. :)
<3
Már csak jövőhét,aztán júl.9.,és kezdődik az Észak-dunás tábor :) Juhiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii :)
<3
Egyre több az olvasó... :) Izgalmas,hogy nem tudom,h kik olvassák :)
<3
Ti hogy vagytok? :) Hogy telik a nyár? :)
Ölelés :) <3

2013. június 26., szerda

Volt-Van-Lesz,avagy a változásról :)

"El kell, hogy bírjuk terheink,
vagy elvesznek szép perceink,
és mindig mennünk kell tovább
egy életen és sorson át."
Tudjátok,hogy a lábammal mi történt...na,ja. Így most van egy csomó időm,kivéve persze,amikor nálam vannak a barátok/barátnők látogatóba. Vagyis nincs is annyi időm.. :D A múltkor,amikor itt volt egyik barátnőm,elővettük a fényképes albumomat. Tudjátok,hogy mit találtunk benne?! :D Aha,fényképeket :) Első osztályos osztályképet :DD Bennem felkerekedtek az emlékek,barátnőm pedig meglepődéssel nézte a fotót :D (ő csak 5.-ben jött át hozzánk ) Volt akinek nagyon hosszú volt a haja,volt akinek gomba haja volt :D ,aki cuki vigyort vágott a kamerába,aki semmit nem látott a naptól,ezért hunyorgott nagyokat,akit fel se lehet már ismerni arról a képről,és aki alig változott kívülről (lásd én :D ). :) Persze,7 év alatt rengeteget változtunk :) Kívülről,belülről,egyaránt :D
Mindenki változott :)
És hogy én mit? :)
Nézzük csak...nőni biztos nem nőttem (pedig álltam az eső alattt is,de nem,nem vagyok növény,ergo nem nőttem :D ) .,a fogaim a fogszabályzónak hála egyre normálisabban álnnak :D  , a hajam az határozottan nőtt (be is hullámosodik néha...de csak a hajsütővas miatt :) Sajna:(( Pedig a természetes hullámok tök jól állnak..) , juj,és megtanultam a szemeimet fegyelmezni :D (hála egy jó ismerősömnek :D 5.-ben néha szemmel ki tudtam volna nyírni embereket,de nem hagyta :D  Köszönöm,ha olvassa ezt ;) És ha tudja,hogy rá gondolok... :) :D Körülbelül ez az ami változott rajtam....és hogy bennem mi? Ott legbelül? Hát,egy csomó dolog... :) Az se tudom,hogy hol kezdjem...
6.osztály utáni nyáron,azaz majdnem hetedikesként egy iszonyatosan jó táborba mentem. Észak-Duna menti Nagyboldogasszony Közösség,azaz a híres nevezetes Észak-Duna :) 2012.július 8-13 :) Legjobb napok :) Egy olyan közösségbe csöppentem,ahol megtanultam mit jelent szeretni,ahol mindenki mindenkivel jól érezte magát,ahol tudtad,hogy jó helyen vagy.és ahol személyesen találkoztam Istennel. :) Lehet,hogy nyálasan hangzik,de DE!:) Csütörtök este volt talán,a templomban ültünk,dícsőítettünk,és elkezdődött a közbenjáró ima:) El nem tudnátok hinni,hogy mekkoraaaaa élmány volt nekem az!!  Soha,de soha nem éreztem ekkora jót :) Megfogható szeretet volt,de komolyan :) Vavavavavavalami elképesztő jó :) És a tábor után csak mosolyogni tudtam :)  Megváltoztam.....éreztem :) A hitem sziklaszilárd lett,a szeretetem elkezdett kifele sugározni,minden tök szuper lett :) Januárban hozzá fogtam a blogom írásához,amit egyre többen olvasnak,és néha csak leesik az állam,hogy "igen,ennyien kiváncsiak,hogy mit írok? de kik ők vajon? ennyire jó amit írok?? mik vannak... :)<3 " és hááááát,húúúú,nagyon jó érzés :) A nézettségi szintemnél jobban már csak a kommenteket/üziket szeretem :) Egyrészt,mert általában dícséret vagy építő kritika és mert így megtudom,h ki olvassa :D  És persze közbe elindult a tanév is....7.osztály,tehát mindenki óránként elmondta,hogy "az évvégi beleszámít a továbbtanulásba!"/,,ez benne lehet a felvételiben!"/,,záróvizsgatétel közeli akció!" és ilyenek...A tanév elejét kicsit rosszul indítottam egyes tárgyakból,de év végére sikerült általában javítanom :) És,hogy mi is volt tanév közben... :)
Egy csodálatos osztály,nagyon jó barátságok,csendesnapok,mozizások,veszekedések-békülések,és még egy csomó minden....noha,egyes szituációkban még mindig nagy a szám elvileg ( :D ),kicsit visszahúzódott lettem. kicsit sokat csalódtam talán,vagy mit tudom én azt. A nyílt szívű Verocs persze még mindig nyílt szívű...csak nehezebben nyílok meg. Tényleg nem tudom miért. Több bennem a félelem,bizonytalan lettem,és elvesztem...Annyira elfoglalt,hogy egyesekben tartsam a lelket,hogy magamról elfelejtkeztem talán...tényleg nem tudom.. Mindig is jobban szerettem másoknak segíteni,másokat vígasztalni...de amikor oda jutok el,hogy az én életem van bajban,akkor meg huuuupsz,elfelejtem,hogy hogy kell pozitívan gondolkodni. Mindig,mindenkinek modom,hogy "nézd a jó oldalát!" , "de legalább az a jó,hogy..."  ,stbstbstb....de most annyira összejött minden számomra,hogy kezdek begolyózni. Tudjátok,milyen 6hétig bezárva lenni a lakásba? Reggel úgy kelni,hogy már a két bot a kezed alatt...?  Látni,hogy a bokád rohadtul nem akar javulni...? És semmit nem tudsz csinálni...én meg tudjátok,az az ember vagyok,aki reggel elmegy itthonról és hazajár aludni :D Nyáron én olyan vagyok,mint a szélvész,örül aki lát :D Most meg itthon kell gubbasztanom,és grrrrrrrrrrr...
Szóval,visszatérve :) Szerintem pozitívan változtam tavaly nyár óta egy csomó dologban,ami tök jóóó :) Nőtt a hitem,a szeretetem,az írói képességem (? :D),meg jah :) Jó (tan)év volt ez,az tuti :)

Szurkoljatok,hogy minél hamarabb meggyógyuljon a lábam....nagyon aggódok már...

Kicsit kesze-kusza bejegyzés lett,igaz? Sorry :/ Kicsit sok minden kavarog bennem,azt se tudom,hogy mit mondjak... :) De ez még a jobbik eset,hogy nem tudom mit írjak,mert annyi mindent szeretnék,mintha nem tudná,,hogy mit írjak,mert elvesztek a szavaim...arra is volt már példa,az sokkal ijjesztőbb volt :)
De ezt még mindenképp leírom:
A LÉNYEG A SZERETET :))
 
 
"A világot beoltanám sokszor, a vakcinám: SZERESS!,
De máskor a világ olt be engem és senki nem keres.
Nem játszom el nektek, hogy a pajzsom nem reped,
Mert aki folyton karanténban él, végül magában reked."

2013. június 24., hétfő

Iránytű

Visszaolvastam a naplómat.
 Az én naplómat. Amit tollal írok. Ami örök. Ami a kezem munkája. Amiben nincs semmi rejteni való. Amiben a nevek egésze szerepel. Amit csak az olvashat el akinek megengedem. Amiből tuti megismersz. Engem.
És én is,magamat. Néha,az ember csak később jön rá,hogy min ment keresztül.
És,hogy leírjam-e itt,hogy én min? Hogy egy év alatt mennyi változás ért engem? Leírjam? Nemtudom. Szeretnéd? Hát,OK. Ha szeretnéd,akkor írd meg nekem,hogy Te szeretnéd hallani,azaz olvasni... Mert nemtudom,hogy ezt leírjam-e :) De hogyha sokan szeretnétek,akkor leírom majd...én már megírtam a naplómban,szóval csak be kell gépelnem :) Rajtatok áll :)
És ami azt illeti...
Ha azt mondom,hogy iránytű,akkor te mire gondolsz? :) Egy tárgyra,ami holmi mágneses szituk miatt mozog? Egy tárgyra,ami megmondja neked,hogy merre van Észak és Dél?
És ha azt mondmo,hogy GPS? kicsit menőbb manapság,mint az iránytű :D Akkor várj...eszedbe jut valami kis tárgy,ami nem rég elvezetett valahova a kocsiddal az úton,vagy egy snowboard deszkával a lábad alatt a sípályán :) Vezet az úton :)
Szóval kb ezek jutnak eszedbe az iránytű/GPS szó hallásakor.
És ha azt mondom,hogy Isten? Na,akkor mi jut eszedbe?????  Bele se gondolnál,de Ő is az utadon vezet....a jó úton...Ő az aki tudja,hogy mi a jó Neked :) Észak és Dél helyett a jó és még jobb irányt mutatja :) És akkor itt van az is,hogy te nem biztos a jót választod...hanem inkább egyenes a rosszat. Lehet,hogy nem direkt,hanem csak "véletelnül" (mármint nem tudsz dönteni két lehetőség közül,és nem jót választasz),de nem a jó úton kezdesz el haladni. És erre mit tesz Isten? Neeeeeeeeeem,nem hagy ott!! Hanem fogja magát (és Téged :D ) és benyomja az újratervezés gombot :) És szépen visszavezet a jó útra... :) Nem tök jó? :) Hát,de! :)
Mostanság sokszor az van az életemben,hogy dönteni kell...döntenem kell,mert igenis nekem kell döntenem,mert más nem dönthet helyettem...mert ez az én életem,és mindenki életét a saját döntései fogják befolyásolni..és mit csinálsz ha nem tudsz dönteni?? Segítséget kérsz valakitől/valakiktől ; imádkozol Istenhez,h megmutassa neked melyik irányba kell lépned..
De amúgy ez a tök nehéz,nem? Mármint fontos dologokban dönteni...
Igenis nehéz dönteni,hogy majd hova felvételizzél gimibe...Sokak azt mondják,hogy  a gimibe való felvételi nem is olyan fontos,mert az nem egyetem,meg nem ott szerzel szakmát,stb... Dedededeeeee,az is fontos. Nem? Szerintem igen. És mostanában annyit gondolkozom,azon,hogy "mi legyek" majd... Mert mindenki azt mondja,hogy azt csináljam amiben jó vagyok,amit szeretettel tudnék csinálni :) Vannak ötleteim,mármint eddig is volt egy,de az most nagyon kezd elhalványulni :/ :) Van még fél évem eldönteni,addig meg nyugim van :)
Na,aki szeretné,h megírjam,h mit jelentett nekem a változás,az írjon :) Vagy elküldöm az üziküldőknek,vagy megosztom itt,még nem tudom :)

"Miközben arra várunk, hogy Isten helyettünk cselekedjen, Isten arra vár, hogy általunk cselekedhessen." Rick Warren

Képzeljétek,holnap szuper napom lesz :))
Jönnek át a barátnők :DD Jippijáééé :D
Fagyi,nevetés,dumálás,víííííííííí :)

Ölelés :)<3

És jó pihenést így a nyárra,kedves olvasóim! :)

2013. június 21., péntek

The (small) End-azaz kicsit vége :(

Kavarognak az érzések.
Barátok. Nevetés. Szeretet. Bicegés-bócagás (? :D Új magyar szavaim ;) ) . Osztálytársam az én botommal. Rég látott ismerősök. Kicsik,nagyok. Ünneplő ruhába öltözött ökus arcok. Lépcsők. Padok. Zászlók. Rövid áhitat. Nagy meleg. Kitüntetések. Még nagyobb jutalmak.
 "Fbook" :D-- -érti,aki érti :D --- Megint zászlók. tömeg. Még nagyobb bicegések. Terem----újból az osztályteremben..hiányzott---- . Nevetések. Bizonyítványok. Alá írni valók.  Osztályfényképek. Ajándékok. Kedves szavak. Nevetés. Keresgélés. Még ajándék. Kedvesség. Óriási nevetések. Haza...
Boldogság. Szeretet. Szomorúság. Miért? Kicsikét vége. Büszke család. Fáradság. Boldogság. Szomorúság. Értetlenság. Mosolygó szív :)
Körülbelül ezek voltak bennem az elmúlt 5órában,és talán még most is :)

17.30-kor kezdődött az ökus évzárónk. Előtte már látni lehetett a hömpölygő diáksereget. Ökus nyakkendőben :) Jó volt látni Őket..szeretem az ökut :) Az osztályom pedig...rég láttam őket :) Nagy arcok. A legnagyobbak :) Egyik például rögtön kipróbálta a botomat :D Erdőkertesig elszaladt,meg vissza :D A tanárok is kedvesen fogadtak :) A templomban is nagy meleg,ahol el kellett gondolkoznom,hogy a padban legbelülre ülök,vagy legkívülre. A legbelül mellett döntöttem,mert hisz' úgyse kell kimennem majd semmilyen dolog miatt,mert hát azért lett 4-esem. Szóval legbelül ültem :) Bevonult a zászló,elkezdődött az évzáró. Mint mindig,egy rövid áhitattal kezdtünk :) Őszintén,ez most nagyon tetszett :) És nem,nem fáztam ;) Aztán jött igazgatóhelyettesünk év végi beszéde,ami úgyszintén tetszett :) Az évfolyamokról mondott pár-pár gondolatot,és hogy idézhessek : ,,A 7.évfolyam....na,az a hetedik évfolyam. Ennyi bőven elég is." :D Egyszerűen enyém a legjobb osztály,ez tény :D Ja,neeeeem,nem vagyok elfogult ;) Majd jöhettek a kitűnű tanulók,a verseny eredmények,és minden más :) Mint mondtam,nem gondoltam volna,hogy valamiért is ki kelljen mennem,ezért legbelül ültem a padban. És akkor jöttek a rajzverseny díjazások,meg inden ami az ÖQ-médiához tartozik:) "Akkor kérem,fáradjanak ki a következő emberek [...] ,Szabó Veronika" háááááááááát,én behaltam :D Nem volt más választás,ki kellett jönnöm a padból. De hogy???? Igen,az egész padot megmozgattam,h ki tudjak ugrálni :)) Hát,műsorozzunk :D Jó fej barátnőm persze rögtön segíteni akart,nehogy orra essek,amikor kimegyek :D Nem estem orra ;) Legalábbis nem emlékszem rá... :D Vicces volt :) Ja,és kaptam egy oklevelet meg egy könyvet :)
És akkor a sokak által várva várt szókapcsolatok: "A 2012/2013-as tanévet ezennel lezárom" :D Taps,taps,taps. Mindenki örül. :)
De bennem mégis van valami...valami fura...Szomorúság? Lehet. Ezt a tanévet nagy örömmel kezdtem,mert az ÉD-s táorban valami óriási szeretet-lendületet kaptam..persze voltak tanórák,amiken megmakacsoltam magam,de egy kis idő után felhagytam vele. :) És ott volt az országjáró,az osztálykarácsony,az osztály dolgai :D,a csajos buli az ofőnknél,a dolgozatok,a nevetések,a fejtengó,egyszerűen vááááááááááááá,nagyon jó tanév volt :)) Köszönöm :)
És most itt ez az érzés,hogy a bizimbe az van írva,hogy "8.évfolyamba lép"...és...és ajj :(( Nem akarom,mert akkor ha nyolcadikos vagyok,akkor az azt jelenti,hogy felvételi-kompetencia-záróvizsga-ballagás. És én nem akarok ballagni innen. A-a. Mindegy,majd jövőre sírok :/ :D
Attól függetlenül,hogy a lábam kezdett sajogni,egy csomót nevettem. Öröm volt bennem,és remélem az arcomon is :) Kedves szavak mindenkitől,meg fúúúú,rájöttem valamire,de azt majd máskor írom le :D
Nem akarok senkt untatni .D Így is kicsit hosszú lett...vagy olvasnátok még? :)
<3
Szóval a lényeg,a lényeg:KÖSZÖNÖM!!!!
Sokat tanultam ebben az évben,és nem csak a tananyagot,hanem az élet dolgait is... :) Jó volt,mlg ha nehéz is :)
Nem is tudom,hogy mit kellene még mondanom...sok mindent szeretnék,de azt inkább csak egy-egy embernek...Barátoknak,a legkedvesebb-közelebb álló személyeknek :) De az is csak ennyi lenne,kb,hogy KÖSZÖNÖM :))
<3
Juj,és igen. Nem fogok többet 4-es betűmérettel írni :) Megpróbálok inkább ekkorával :)
És röviden...arra jöttem rá,hogy azért írtam kicsi betűvel,mert nem volt elég önbizalmam és mert féltem. Van ilyen. De elhatároztam,hogy mostmár ekkora betűvel fogok írni :) Na,mindegy :D
<3
Ölelés :) <3 (ebben a meleg időben is :D )

Ui.:nyugodtan szabad írni kommentet,meg most már van egy kis külön rész is ott jobb oldalt -->
,oda is tudsz írni nekem :D
És mint látjátok,él az "Oszd meg és uralkodj" törvénye.. :D Szabad osztani a blogot,nem kell kérdezni :D

Ölelés :) <3

2013. június 18., kedd

Gyerekek írták Istennek :D

  • Kedves Isten! A jelmezbálon ördögnek fogok öltözni, nem baj? Marine
  • Kedves Isten! Tényleg láthatatlan vagy, vagy ez csak egy trükk? Michael
  • Kedves Isten! Ilyennek tervezted a zsiráfot, vagy csak véletlenül alakult így? Norma
  • Kedves Isten! Nekem a „Mi Atyánk” a kedvencem. Egyből megírtad vagy sokat kellett törnöd a fejed? Ha én írok valamit, elsőre soha nem sikerül. Lois
  • Kedves Isten! Köszönöm a kistestvért, de én egy kiskutyáért imádkoztam. Joyce
  • Kedves Isten! Hogyhogy az utóbbi időben nem találtál fel egy új állatot se? Csak a régiek vannak. Johny
  • Kedves Isten! Kérlek, tegyél még egy ünnepet Karácsony és Húsvét közé! Ginny
  • Kedves Isten! Kérlek küldj nekem egy pónilovat! Eddig még soha nem kértem semmit, utánanézhetsz! Bruce
  • Kedves Isten! Ha nekem adod Aladdin lámpáját, bármit Neked adok cserébe, amit csak kérsz, kivéve a pénzem és a sakk-készletem. Raphael
  • Kedves Isten! Lehet, hogy Káin és Ábel nem ölte volna meg egymást, ha külön szobájuk lett volna. Nálunk ez működik a bátyámmal. Larry
  • Kedves Isten! Nagyon nehéz lehet neked mindenkit szeretni a világon. Mi csak négyen vagyunk a családban, és mégse megy. Janet
  • Kedves Isten! A bátyám elmondta, hogy hogyan születünk. Nem hangzik valami jól. Marsha
  • Kedves Isten! Azt tanultuk iskolában, hogy Edison csinálta a fényt. De hittanórán azt mondták, hogy Te csináltad. Biztos vagyok benne, hogy ellopta az ötleted. Donna
  • Kedves Isten! Ha vasárnap figyelsz a templomban, megmutatom az új cipőmet. Mickey
  • Kedves Isten! Nem gondoltam, hogy a narancssárga megy a lilával, amíg kedden nem láttam a naplementét, amit Te készítettél. Klassz volt. Eugene

  • 2013. június 15., szombat

    Elengedni :(:

    Dolgok,amikhez nagyon ragaszkodunk...
    dolgok,amelyek miatt biztoságot érzünk,ami miatt magabiztosabbak vagyunk.Amikre büszkék vagyunk,amiket szeretünk. Dolgok,amik mindig velünk voltak,és segítettek...
    És egyszer csak...elveszítjük őket...
    Miért???Miért???-kérdezed magadtól ilyenkor....-Miért engedi ezt Isten???-talán még ez is megfordul a fejedben.
    Gondolom,sőt biztos vagyok benne,hogy Neked is,aki éppen olvasod ezt,fájdalommal jár(t) elveszíteni olyan dolgokat,amiket szeretsz,amiket úgy gondoltad,hogy sose veszíthetsz el..Igaz? Eltaláltam. Most egy csomó dolog járhat a fejedben. Talán épp az,amit utoljára elvesztettél.... biztos vagyok abban is,hogy valami pótolhatatlan dolgot veszítettél el (mert én itt most nem a iPhonokról,meg egyéb ilyen dolgokról beszélek,amit elhagytál a buszon :D bár az se jó érzés,tudom :) ).De ne szomorkodj!! :) Kaptál helyette valami másik dolgot Istentől nem? :) Lehet,hogy valami sokkal-sokkal jobbat :) Az is lehet,hogy még nem ismerted ezt fel,de ez így van... :) Isten megengedi azt,hogy elveszíts valami fontos dolgot,azért,hogy valami más,de sokkal jobb dolgot kapj Tőle!!! :) Engedd el hát,még ha nehéz is!! :):
    Most úgy hangozhat,hogy "húúúúúú,jaaa,a Vera ezt könnyen mondja,mert hát mondani könnyű" ,de neeeem!!! Nem is az!! Talán (?) azért is írom,hogy magamat bátorítsam...nekem is nehéz elengedni dolgokat,és be kell ismerni elég makacs is vagyok ebben a helyzetben...képes vagyok duzzogni,és csak azt mondogatni magamnak,hogy "nem!nem!nem!"...pedig tudom,hogy tökmindegy mit mondok,akkor is úgy lesz. És akkor leesik,hogy el kéne engednem a dolgokat,mert semmihez nem szabad ragaszkodni túlságosan,mert minden múlandó..
    Kivéve Jézus:)<3 Na,hozzá szabad ragaszkodni :) Azt legalább tudom,hogy Ő sose hagy el :))

    Ölelés!:)<3

    2013. június 12., szerda

    Trambulin,áú,mentők,kórház,gipsz :D

    Előszőr is: Aúúúúú :D És köszönök szépen minden szép üzenetet,telefonhívást,sms-t,látogatást,mosolyt,ölelést meg mindent :) <3

    Most elmondom,hogy a játszóház miért is a 4éveseknek van... :D
    Azért,mert a nagyok ehhez már bénák :D Vagyis csak én... :)
    Szóval,tök jó volt :) Az osztállyal az Elevenparkban? Tiszta poén :) Tök jó volt,bungee trambulinoztunk,ugráólváraztunk,bemásztunk a krokodil szájába,lszorkoltunk annál a asztali-jéghokis játéknál (gőzöm nincs mi a neve :D ) fúúúúú,elvoltunk :)
    Aztán egyszer csak....
    • leakartam jönni a (sima) trambulinról..
    • meginogtam,megcsúzott a lábam,és magam alá fordult...
    • 3másodpercnyi életszünet,majd meglátom barátnőmet,és csak üvöltve tudom közölni,hogy nem bírok ráálni a lábamra
    • másik osztálytársam rohan egy tanárért,akik kétségbeesetten jönnek fel a trambulinokhoz
    • azt gondoltam,lehet,hogy csak pillanyatni erős fájdalom
    • DE
    • nem....a feldagadt bokámra nézve majdnem meghaltam
    • ....mert hát nem mindenkinek van 56os méretű bokája :DDD
    • nyugtatgatások,benyilaló fájdalmak,zsepi,víz,aggódó arcok halma
    • MOSOLYOGJON MÁR VALAKIIIIIIIIII!!!!!!!!!!!!!!!!! :/ :)
    • a fiúk sikerrel felvidítanak...ritka 14éves fiúkat kismotoron látni :D
    • mentők is érkeznek...nem bírom ki...szakadok a röhögéstől a barátnőmmel :D mentők jöttek értem :DDD És a humoruk..mentősen pocsékul jóóóóóó :D
    • rárakták a lábam egy sínre,és óvatosan körbe kötözték--->oszt.társam reakciója:dugjunk kis dolgokat a sín és a lábam közé :DDDD Kösssz :D
    • van-e cikibb,mintha egy tolószéken tolnak ki egy játszóházból? NINCS :D
    • amint kiértünk,első dolog,amit muszáj volt... : vajon van itt wifi?? :D
    • ééééééééééééééééééééés
    • volt wifi!! :D mindenki furán nézett rám,de nyugtázták egy nevetéssel az örömöm :) felnőttek... :D
    • neeem,nem volt ciki,hogy két oldalról egy kerekes székben emelnek el a mentőkocsi hátuljába....jujjjj,nem tudtam,hogy sírjak vagy nevessek :D
    • végül is nevettem..kínomban :DDD
    • még mindig voltak be-benyilaló fájdalmak,de már biztonságban éreztem magam /nagyjából/
    • ezek a mentős viccek...jáááááááj :D
    • ,,Csórikám,előzz már meg,vagy írásba adjam?! :D "-mondta a mentős és lelassítottunk,hogy előzhessen a "csórikája" :D
    • előkerültek mindenféle filmes jelenetek a fejünkből,mint például a 'nagy durranás',ahol a mentősök még jobban összetörték a beteget,meg hasonlók :DD
    • beértünk a kórházba,hááááát cikiiiii volt :DD
    • betoltak a sürgősségi sebészet folyosójára,aztán át kellett ülnöm egy tologatható ágyra...A FOLYOSÓN!! :D
    • ragaszkodtak hozzá,hogy tegyem le a fejem,úgy feküdjek...neeeeem,nem volt ciki,hogy így toltak végig 40ember előtt :DDD Ahw :D
    • megkérdezték hogy fáj-e...neeeeem,dehogy is :D Viccből jöttem mentővel :D még jó,hogy fájt... :):
    • bevittek röntgenre,ott meg jól megforgatta a nő a lábamat..és megkérdezte,hogy fáj-e :DD Könyörgöööööm :DD
    • vártunk egy csomót (köszönöm és bocsánat a biosztanáromnak :) ) háááááát,hosszú délután volt..
    • Anyu is megérkezett :)
    • megállapították,hogy bokaszalag húzódásom van és zúzódás is...hát,van ilyen :/
    • 6 nem fogadott hívás,5 új üzenet...aggódnak és mindenki gratulál :D ki lettem nevetve :D
    Este otthon:
    • ,,Veherahahahaha,hohogy...szóhóval...hohogy lehetsz ehenyireeeeeeeehehehe ügyes????? :D "
    • köszönök minden gratulációt :D
    • láb felpolcolva,zene be,gép be,gmail és fbook be :D
    • jó pár mail,egy csomó értesítés és aggódó,kedves üzenetek :)
    • első reakció:mosoly,könny(fáj a lábam),mosoly,mosoly,szeretet-érzet :) <3
    • második reakció:Ő MEG HONNAN TUDJA??? ÉS Ő?? ÉS ŐŐŐ??? terjednek a hírek ám... :)
    • harmadik reakció,amint online lettem gmail-chaten,és fbookon is: hogy fogok ezekre mind válaszolni? Óóó,és most ő is rámír :) De aranyosak :) De hogy fogok ennyi embernek válaszolni?? :)
    • 22.36 : és minden mailre,fbook üzire válaszoltam :DD Bocsánat,akit megvárattam :)
    • és a kedvencem,volt tanítónőmtől: ,,Verácska,már fél lábbal a nyári szünetben van!" :D
    Kedden,controllon és a délután
    • unokatesóm visz be Bpestre kocsival,még gyorsan leparkolunk előttük is (kellett egy térkép)
    • 2éves kisfiát,mivel nagyon érdeklődött kihozta hozzám a kocsiba anyu :)
    • ,,Vera,miért nem szállsz ki a kocsiból? Miért van ilyen a lábadon? Miért estél el? Miért nem voltál óvatosabb? Miért,miért,miért.... :D " És a kedvencem: ,,Vera,csak óvatosan szabad ugrálni,már megmondtam!!"-mondja nekem a 2éves fejével :) <3
    • az Üllői út kis részét megtettem tolókocsival (messze volt csak parkolóhely) :DD Annyira ciki :D
    • átkötik a gipszet,igazolást adnak,és ennyi....gyors volt :)
    • délután pedig átjáróház...jöttek a beteglátogatók :) /azért ilyenkor kiderül,hogy kinek vagyok annyira fontos...(persze aki csak írt,vagy vmi,meg minden,tudom,hogy annak is számítok :D<3 csak olyan jó,amikor eljönnek azért hozzád,hogy ne unatkozz :) )
    •  :)<3 Köszönöm :)

    És keresztanyum is gondolt rám :) Kaptam sajtlevest és sajtfelfújtat :D
    Szeretlek :D<33

    Mindig is a kezemet akartam gipszben tudni,mert az mekkora poén már,ha fel van kötve a kezünk :D
    De úgy látszik,hogy nekem mindig a lábamon lesz a gipsz :DD
    Ki szeretne rá rajzolni?? :D :)

    7.b!!!Hiányoztok!! :D Legyetek jók!! :) :D ;) <3
     
    Tényleg,köszönöm Mindenkinek :)
    Akik velem voltak,amikor kellett,akik aggódtak (nem kell :D<3),akik írtak/hívtak,mosolyogtak,látogattak és fognak,meg minden :D Köszikösziköszikösziköszi :D

    KÖSZÖNÖM :)
     
    Don't be you afraid,for i am with you!


    Isaiah 41:10

      (ui.:senki nem volt hibás,csak félreléptem,és magam alá fordult a lábam :) Mielőtt "Urban Legends" kezdene terjedni!! :) )

    2013. június 7., péntek

    Előre,előre,csak előre...DE HOGYAN???

    Mindig azt mondják,hogy meg kell tanulni élni. Minden hülye körülmény között..
    A világ legjobb sulijába járok. Egyre inkább szembesülök ezzel. Év elején kitűztek nekünk egy mottót: T.T.T.!,azaz Több.Telik.Tőled!! :) Őszintén,hüyeségnek szoktam venni az ilyen dolgokat...aztán pedig...rájövök,hogy csak nekem segítenek ezzel a mottóval :) Az egész évemben benne volt,hogy több telik tőlem...mármint inkább a második félévben,mert telt vagy 3 hónapba,mire rájöttem,hogy "te jó ég,ez hozzám (is) szól!!" :)

    Többet akarsz igaz?Akkor még tudsz változtatni!!! Csak hidd el,hogy változtathatsz!! És tudod mit?! Ha elhiszed,akkor sikerülni fog!! Hidd el,hogy te is megérdemled! Hidd el,hogy neked is lehet jó,sőt a legjobb!! :) Érd el az álmaidat! Menj előre,és ne nézz hátra..csak néha...nagyon néha..de ne szomorodj el!! Legyen mindig a lelkedben,hogy valami sokkal jobb vár rád! :)
    Csak menj oda,ahova érzed,hogy menned kell...élvezd az utat :) Mert nem a cél a fontos,hanem az út amin odáig elkerülsz :) Az a kaland...
    És talán ez a legnehezebb...az utad nem lehet sima,probléma mentes. Az utad nem egy ásványvíz,amiből választhatsz,hogy bubisat kérsz,vagy menteset... Itt minden bubis. Minden palackozott vízben találni fogsz legalább egy bubit. Mindegyikben. És ez így van rendjén..:)
    Küzdj!! Lehet,hogyha küzdesz,akkor veszíteni fogsz...de ha nem küzdesz,akkor már veszítettél!
    Nem tudhatod,hogy mikor lesz az utadban egy kanyar,egy "bubi",egy fordulat,egy akármi. Nem mehet mindig úgy az élet,ahogy te szeretnéd. És a Föld ugyanúgy fog tovább forogni..hidd el nekem :)
    Nehéz..mosolyogni,amikor a könnyeiddel küzdesz..és ha megkérdezik tőled,hogy "mi a baj?",akkor csak azt mondod,hogy "semmi,tényleg semmi"...de nem mosolyogtál előtte 45 percig,vagy éppen ott sírsz,alig kapsz levegőt...közlik veled,hogy látszik,hogy nincs rendbe vmi,de te azért is csak azt mondod,hogy semmi..
    MIÉRT??? Sokszor tettem ezt a hét második felében:( És nem is értettem..miért mondtam azt,hogy "semmi"???? Csak olyan emberek kérdezték,akikben megbízok,akiket szeretek,akiknek elmondhatnám...de nem. Nem is egyszer,nem is egy embernek: "semmi"-t mondtam.Nem értettem magam. Hgy mit miért teszek..vagy miért nem?? Nem tudom,de nagyon szeretném. Gondolkoztam,hogy ez 'mennyire számít bűnnek'? Mert hisz' hazudtam... És ez lelkiismeret furdalásal tölt el némileg...
    Szóval bocsánat mindenkinek,akinek "semmit" mondtm,de tényleg!!:/
    És a lényeg,az abszolúte lényeg:Küzdj,és soha ne add fel!! :) Nem teheted!! Istennek terve van Veled!! Egy csodálatos terve... :) Amit el fogsz érni! Csak higyj!! :)
    Jézus mindig szeretni fog,bármi is legyen!! Ne utasítsd vissza a szeretetét!! :)


    Ölelés:)<3

    2013. június 2., vasárnap

    Félelem,hit,szeretet

    Erős és bátor vagyok, nem félek és nem rettegek, mert azt mondtad Uram: „Ne félj! Én veled megyek, nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (5Móz.31,6.8)


    Mi az,amitől annyira félünk?
    Mi az,ami megakadályoz bennünket a dolgok megtevésében?
    A félelem,semmi más...
    A wikipédia ezt írja:,,A félelem egy lehangoló érzés, amit egy általunk észlelt fenyegetés kelt bennünk"
    Hogy szerintem mi a félelem? Egy ún. megérzés...Mert végül is,ha félsz vmitől/vkitől,akkor az azért van,mert rossz megérzésed van a dologgal kapcsolatban...És honnan jön ez a rossz megérzés? Valószínűleg egy régi emlék...egy "rossz"(?) emlék,az ami felhozza benned a félelmet. Vagy esetleg az ismeretlen érzése. Dolgozat előtt sem azért félsz,mert "rossz emléked van a felelésekről",hanem mert valami ismeretlen tárul eléd..Nem ismered a dolgozat kérdéseit,ami megrémiszt,és rosszabb esetben besokkolsz,mert félsz,hogy nem fogod tudni a kérdésre a válaszokat... Az életben is ez van... Épp,hogy megszületsz már rögtön kérdések ölébe pottyansz (ez de fura szó :D na,mindegy is :D)...
    Mikor állsz már fel? Mikor tanulsz meg járni? Ki lesz a legjobb ovis barátod? Várod már a sulit? Melyik iskolába mész? Tudsz már írni,olvasni? Milyen a felső? Tanultál már?  Hova felvételizel? Mi szeretnél lenni? Milyen faktra mész? Hogy ment az érettségi? Bemutatod a barátod/barátnőd? Mikor lesz az eskűvő? Kitűztétek már az időpontot? Hány gyereket szeretnétek??? ????????????????? és a többi,és a többi.. amiket felsoroltam talán a legjelentéktelenebb kérdésenek tűnnek...
    De nem azok... Biztos vagyok benne,hogy az egyik kérdés benned is félelem érzetet okozott benned most/vagy régen...
    Én akkor félek igazán,amikor csöndben vagyok..na,igen. Ha hisztizek,vagy röhögőgörcsöt kapok a félelemtől,akkor nem félek annyira...De amikor csendben vagyok...na,akkor félhetsz,hogy félek :)
    Egyszerűen mostanában egy csomó dologtól félek,pedig nem kéne,de akkor is...
    Hetedik évemet töltöm az ÖKU falai között,és még soha nem jártam másik iskolába,ezen a helyen kívül.Ovi után betettem ide a lábam,és azóta is itt vagyok :) Mindig is óriási szerencsének éreztem az életem,mert mindenhova könnyen be tudtam illeszkedni :) Első óta tudom,hogy nekem van a legjobb osztályom :) És bármi történjék,ez így is marad :) Hála nekik,nincs olyan napom,amikor ne történne valami vicces :) És most,hogy jön az osztálykirándulás,már most mosolyognom kell :D Legszívesebben már holnap mennék :D Mindegy,erről majd jövőhéten... ;)
    Szóval,a lényeg,hogy előre félek majd jövőre elballagni innen.. Azt is tudom már,hogy hova szeretnék mindenképp felvételizni,de most van valami más is bennem...Az egyik az,hogy félek egy új iskolába menni..itt hagyni ezt a biztonságos épületet,közösséget,a világ legjobb osztályát és tanárait..félelmetesen hangzik :$
    A másik pedig..világ életemben orvos akartam lenni...vagyis most is,de...szeretek (tudok?!) rajzolni...művész nem leszek,mert a csuklóm nem bírná (most is ki van a sok írástól/rajzolástól)...viszont...megfordult a fejemben...hogy rajztanár lehetnék...mert az tuti,hogy gyerekekkel szeretnék majd foglalkozni :) Á,nemtudom,hogy jó lennék-e én ennek-vagy annak... :)

    Erős és bátor vagyok, nem félek és nem rettegek, mert azt mondtad Uram: „Ne félj! Én veled megyek, nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged.” (5Móz.31,6.8)
     
     
    A lényeg,amit írni akartam:
    A Bibliában közel 360-szor le van írva,hogy Ne félj!  ,azaz..minden egyes napra van egy :)
    Megnyugtató,nem? :) Mintha lenne Valaki,aki minden nap elmondja:"Hé,Te!Igen TE!Ne félj!!"
    Azért ez tök jó,nem? :)
    Szóval "Ne félj!" :) Én ma mondtam már neked,Te is mondd majd valaki másnak :)
    Szerintem erre mindenkinek szüksége van! :) Szóval: NE FÉLJ :)
    És tudjátok,hogy a félelmet mivel lehet 'eltüntetni'? Szerintem az imával :)
    El sem tudjátok képzelni,hogy a szívből jövő imának mekkora ereje van!!
    És a szeretetnek.. :) Szeressés imádkozz! :) Szerintem boldog(abb) leszel ;)
     
    Ölelés:)<3